Modern borturizmus
Bár a borturizmusra tekinthetünk egy önálló tevékenységi ágként, de ha marketing szempontjából vizsgáljuk ezt a területet, akkor értelmezhetjük egy értékesítési csatornaként, a borkedvelőket direkt megszólító kommunikációs eszközként is. Ezért tartjuk fontosnak a tizedik, legutóbb Budapesten megrendezett International Wine Tourism Conference (IWINETC), azaz a Nemzetközi Borturisztikai Konferencia legizgalmasabb előadásainak feldolgozását.
Felicity Carter, a Meininger’s Wine Business International főszerkesztője a nemzetközi borturizmusban tapasztalható aktuális trendekről tartott előadást. Kiemelte, hogy mindennek hatása van a borágazatra, és hogy milyen módon profitálhat ezekből akár a legkisebb pincészet is.
Trend No. 1 – Növekedés
Ha a borturizmust vizsgáljuk, az első trendnek a műfaj iránt növekvő érdeklődést tekinthetjük. Bár itt Európában az IWINETC-t már tíz éve rendezik meg, Dél-Afrikában 2016-ban szerveztek először konferenciát a bor- és gasztroturizmus témájában. A tavaly az ENSZ Turisztikai Világszervezete (United Nations World Tourism Organization, UNWTO) által Grúziában megrendezett turisztikai konferencián is kiemelt figyelmet kapott a borturizmus, ahogyan a portugál Must Ferment találkozón is.
Miért fontos ennyire ez a téma manapság? Az elsődleges ok, hogy több ember kel útra turisztikai célból, mint eddig bármikor a történelem folyamán. A 2015-ös adatok szerint 1,184 milliárd ember utazott, 51%-uk Európába, 23%-uk Ázsiába és a Csendes-óceán térségébe, 16%-uk az amerikai kontinensre, 5%-uk pedig a Közel-Keletre, és nagyságrendileg ugyanennyien Afrikába. Ez a szám 1996-ban még épp csak meghaladta a félmilliárdot.
Ha végiggondoljuk, kik utaznak, és nagyító alá vesszük az egyes generációk jellegzetességeit, azt vehetjük észre, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel városlakó. Ebben az esetben várhatóan inkább a lakókörnyezetben, a városban történő borbeszerzés jelentősége nő a közvetlenül a pincészetnél történő vásárlás helyett.
Ennek egyik következménye a saját márkás borok erősödése nemcsak a hiper- és szupermarketekben, hanem az étterem- vagy szállodaláncokban is. Ahogy koncentrálódnak az értékesítési csatornák, egyre jobban meg kell becsülni azokat a borkedvelőket, akik veszik a fáradtságot, felkeresik a pincéket, és személyesen tőlük vásárolnak.
Trend No. 2 – Tömegturizmus
A turizmussal kapcsolatos másik fontos trend, hogy amennyiben divatossá válik egy terület, és már nemcsak egy szűkebb réteget, hanem a tömegturizmust is kezdi vonzani, annak lehetnek negatív következményei is. Gondoljunk csak Barcelonára vagy Prágára, de mutatnak ebbe az irányba jelenségek Budapesten is. Sok kormányzat ennek megfelelően kiemelt prioritásként kezeli ezt, és a turisztikai mágnesnek számító nagyvárosokból egyre inkább a vidék, például egy borvidék felé tolja át a turisták forgatagát.
Trend No. 3 – Élményközpontúság
A harmadik trend szerint a borturizmus ma már nem azt jelenti, mint korábban. A modern borturizmus manapság már rég túllépett azon, hogy valaki bejelentkezik egy pincéhez, és részt vesz egy nyolcboros kóstolón, majd pincepörköltet fogyaszt. Ehelyett egyre inkább az élményszerzés került a figyelem középpontjába, ahol a vendégek azt várják, hogy pozitív értelemben meglepjék őket, és autentikus tapasztalatokkal szerezzenek nekik örömet.
A borturizmus a gasztroturizmus egyik ága, ami pedig az élményturizmus kategóriájába sorolható. Úgy is kell tervezni, felépíteni és kezelni ezeket az utazókat, mint akik azért indulnak el és érkeznek hozzánk, hogy élményekkel gazdagodjanak.
Tóth Adrienn
Modern borturisztika cikksorozat:
1. rész Modern borturizmus
2. rész A borturizmus kategóriái
3. rész Hat út a borturizmusban
4. rész Borturizmus luxus kategóriában is
5. rész Az együttműködés ereje
6. rész Borbár modell a közösségi bormarketingben
7. rész Hogyan mutassuk be a terroir-különbségeket?
8. rész Közösségi bormarketing stratégia Ausztráliában
9. rész Apró ötletek – hogyan javíthatsz borturisztikai szolgáltatásaidon